A kínai hernyógomba a mintegy 400 tagot számláló Cordyceps nemzetség gyógyászati szempontból kiemelt jelentőségű tagja, amely Kína és Tibet 3000 m tengerszint feletti régióinak hideg, havas és mocsaras területein nő. E gomba ismerete és használata a tradicionális tibeti gyógyászatból került át a hagyományos kínai gyógyászatba. A különböző irodalmi források adatai nagyon eltérnek arról, hogy mióta használják Kínában, azt azonban mindenképpen el lehet fogadni, hogy használata több mint 1000 évre nyúlik vissza.
A Cordyceps-fajok olyan rovarpatogén, aszkuszos (nem bazidiumos) gombák, amelyek elpusztult vagy élő rovarlárvákon, bábokon élősködnek. A gomba gazdaállatai különféle lepkék, elsősorban a kínai gyökérrontó lepke (Hepialus armoricanus Oberthur). Ősszel vagy tél elején az adott fejlődési ciklusban lévő rovar testét (lárva, báb vagy imágó) a gombák spórái beborítják, majd gombafonalakat fejlesztve fonadékot, azaz termőtest nélküli micéliumot hoznak létre. A micélium a rovar testét fokozatosan behálózza, annak anyagait felhasználja, megakadályozva továbbfejlődését. A gazdaszervezetnek csak a bőrszövetét ("bőrét") hagyják meg, majd a gazdaállat fej felőli részéből bújik ki a gomba 4–11 cm hosszú, tuskó vagy ujj alakú, élénk narancsvörös színű termőteste. A gomba teljes fejlődési ciklusa 5–6 évig tart. A sajátos fejlődési ciklusa miatt a kínaiak úgy vélik, hogy ez a gomba nyáron növény (féle), télen állat (féle). Erre utal az a neve is, hogy "télen rovar (/hernyó) nyáron (gyógy) fű".
Összeállította: Fődi Attila, Dr. Babulka Péter, Dr. Szabó László Gy.
0 megjegyzés: